Teltház hallgatta Trianon okait gálaestünkön

Rengeteg érdeklődőt vonzott a július 23-ai Nemzeti Összetartozás-est, amelyet eredetileg június 4-én, a trianoni békediktátum századik évfordulóján tartottunk volna meg, ezt azonban a pandémia nem tette lehetővé. Szakács Árpád az esten tartott beszédében úgy értékelte a most zajló szabadkőműves-vitát, hogy az segíti a tisztánlátást.

Meggyőződésünk, hogy csak a hazaszeretetből táplálkozó lelkiség mentheti meg a nemzetet – hangsúlyozta nyitóbeszédében Hetzmann Róbert, alapítványunk kurátora a Nemzeti Összetartozás esten. A kurátor a Szent Margit Gimnázium dísztermében ismertette: a Nemzeti Összetartozás Alapítvány a hat éve működő Magyar Patrióták Közösségével együttműködésben mostantól azon dolgozik, hogy a magyar összetartozás minden szinten erősödjön, és a nemzeti érzés teret nyerjen a magyar kulturális közéletben.

Hetzmann Róbert kurátor, Nemzeti Összetartozás Alapítvány

Az esten fellépett Meister Éva színművész, aki a Trianoni harangok című egyéni műsorát adta elő, ami hatalmas sikert aratott a közönség soraiban.

Meister Éva színművész

Az 1800-as évek második felében egy nemzetközi laboratóriumban egy új vírust fejlesztettek ki – kezdte beszédét Szakács Árpád, Lovas István-díjas újságíró. Elmondta, a vírust kitenyésztő bankárok minden országban gócpontokat hoztak létre, hogy még hatékonyabban tudják a vírus terjedését irányítani. Ma már jól látjuk, a kommunizmus és a bolsevizmus szálláscsinálója a piros-fehér-zöld színekbe öltöztetett liberalizmus volt – hangsúlyozta. Úgy vélte, ez az eszme blokkolta a magyar társadalom immunrendszerét, a korabeli konzervatív politikai ellenakciókat, és ez kötötte gúzsba a vírus elleni védekezést.

„A keresztény magyar öntudat hamar kitermelte az ellenanyagot, a betegséget visszaszorították, de a járvány hamarosan új köntösben jelent meg a világtörténelem színpadán. A mai baloldal és liberális politikai eszmék elődje és alapja, a nácizmus formájában. Keleten kommunizmus, nyugaton nácizmus. Két testvér eszme, két baloldali gyilkos utópia” – mondta Szakács Árpád. Hozzátette, minden baloldali és liberális politikai szónoklat mögött, mint egy árnyék, százmilliók szenvedése, százmilliók tönkretétele áll.

Szakács Árpád újságíró

Felhívta a figyelmet: „az új ideológiai pestisjárvány, a bolsevizmus új színvilágban újra a hatalomba készül. Az élet minden területén lázadást szít, forradalmi hangulatot generál, pontosan ugyanúgy, ahogy száz évvel ezelőtt tette.”

Szakács Árpád szerint, az új összeomlás közelebb van, mint gondolnánk, de – mint mondta – az is lehet, már megtörtént. „Már nem az a kérdés, hogy rabok legyünk vagy szabadok, hanem az, hogy megmaradjunk embernek. A nemzetköziségre épülő liberális szabadság, a kommunista egyenlőség, árja testvériség egy olyan vírustörzs, aminek nincs helye közöttünk.” – fogalmazott.

„Azt a kort, amiben ma élünk, azt a történelmi tudatot, ezt a magyarságtudatot, száz éve tervezték meg a szabadkőműves páholyokban. Cél, a nemzeti lét teljes felszámolása, a kereszténység teljes megsemmisítése, az emberi közösségek teljes elpusztítása” – mondta. Felhívta a figyelmet, hogy ezek az erők ma még erősebbek, és a hálózatok ma még aktívabbak.

Szakács Árpád úgy vélte, a most zajló szabadkőműves-vita segíti a tisztánlátást. Ugyanis, – mint fogalmazott – a száz évvel ezelőtti folyamatok mai csatlósai kénytelenek a fényre jönni, és kénytelenek megmutatkozni. Ezért idegesek, mert tudják, amikor a sötétség fényt kap, az elveszti az erejét – mutatott rá.

„A 20. századi történelmünk rengeteg szelete pont olyan valóságtartalmú, mint Gyurcsány Ferenc politikai programja, a történész elit pedig olyan módszerrel osztja szét a rendelkezésre álló forrásokat, mint az egykori SZDSZ-es üzletemberek. Keveseknek jár a sok. A belső klikkek megfélemlítő, másokat ledózeroló hatása mindent ural. Ez a szakmában elmaradt rendszerváltás máig nyúló árnyéka. A velünk élő valódi diktatúra” – mondta Szakács Árpád.

Az est Fábián Zoltán fellépésével folytatódott, akusztikus gitárja kíséretével megzenésített verseket adott elő.

Fábián Zoltán énekes, rockzenész

Utoljára ilyen szabadkőműves vita a magyar parlamentben volt, amihez komoly emberek, még szabadkőművesek is hozzászóltak 1910 november, és 1911 április vége között – idézte fel beszédében estünk meglepetésvendége, Raffay Ernő. A történész elmondta, a XIX.-XX. században a magyarországi szabadkőművességben három nagy ideológia „verekedett egymással”: a liberalizmus és a szocializmus küzdött a konzervativizmus ellen.

Raffay Ernő történész

„Jásziék Oszkárék úgy gondolták, hogy a keresztény magyar nemzetállamot vagy meg kell nagyon gyöngíteni, vagy meg kell semmisíteni. Meg akarták szüntetni az összes keresztény egyház által fenntartott iskolát” – mutatott rá Raffay Ernő.

A gálaest egyben jótékonysági célokat is szolgált: a beérkezett adományok a Nemzeti Összetartozás Alapítvány munkájának elindítását segítik. Ezúton is köszönetet mondunk az adakozóknak, valamint a Patrióták részéről érkezett önkénteseknek, akik hozzájárultak a rendezvény megvalósításához!

Készítette: Hidaskürti Nagy Mátyás